9. fejezet A buli
Lám itt van a következő rész.:) Na, ha továbbiakban is olvasnátok a blogomat, vagy komentet kérek, vagy 200 oldal megjelenítést. Jó olvasást!
...Nem volt időnk
válaszolni a fiúk már be is foglalták a kanapát, mi meg elindultunk fel a
lépcsőn. Valószínűleg az ülepes gatya és egy kinyúlt póló, nem a legjobb
öltözék a buliba. Ebből még mi lesz jézusom?
Én gyors befoglaltam a
fürdőt, míg Carolina a gardróbomat vette célba. Megkértem, nekem is keressen
ruhát, ha addigra nem végeznénk. Mire kijöttem, két ruha összeállítás volt
kikészítve az ágyra. Tényleg jó stílusa van ennek a lánynak. Persze, amint
kiléptem a fürdő ajtaján ő már bent is volt. Gyors magamra
kaptam, az eddig
egyszer sem használt ruhadarabot. Őszintén megmondva féltem is, hogy nem lesz
jó rám, vagy nem áll jól rajtam. Egy
egybe részes, felül fehér alul virágmintás szoknya volt. Hozzá egy krémszínű balerina
cipő. Kiegészítőnek egy ezüst karperecet kerestem. Táskát is kellet
előkutatnom, ami már nehezebb eset volt. Nehezen, de a krémszínű táskámat is
előkerestem, a cipők közül. Nem tudom, mit kereset ott, de mindegy. Közben Caroline is megérkezett. Ő először sminkelt
és a haját csinálta, és csak aztán öltözött fel. Én a hajamat, csak átfésültem
és hátradobtam. Caroline kivasalta a sajátját, pedig ha engem kérdeztek, így is
egyenes volt neki. Nekem végül is ez is mindegy. Nem sminkeltem sokat, csak egy kis alapot tettem
fel. Próbáltam Úgy sminkelni, hogy menjen a ruhámhoz. Ha engem kérdeztek
sikerült is.
Carolina ennél merészebben sminkelt. Az ő ruhája is egybe részes volt.
Az egyik kedvenc ruhámat választotta ki magának. Felül fekete és a szoknya
része piros volt. Fekete balerina cipőt választott hozzá és szintén fekete
kistáskát. Előkerestem neki, az úgyszintén kedvenc szívecskés fülbevalómat. Mikor
felvette, megalapíthattam, hogy rajta jobban áll, mint rajtam. Még szerencse,
hogy egy a mértünk mindenben. Egymást megnéztük még egyszer minden tökéletes-e
aztán kiléptünk a szobánkból. Magamra nézve éreztem nem áll jól rajtam ez a
ruha. Meg egy kicsit rövid is. nem túl k*rvás? Lehet nem ezt kéne felvennem.
Már a lépcsőtetején álltunk. A fiúk már épp néztek volna felén mikor én
hirtelen hátraarcot vágtam.
Caroline ruhája.:) |
Carolina ruhája |
-
Hová
mész? – kérdezte Liam lentről. Carolina rögtön tudta mi a bajom, mert vele ezt
már közöltem a szobában. Szerinte persze jól áll, meg egyáltalán nem rövid meg
az ilyenek.
-
Átöltözni!
– feleltem a szobámba menet.
-
Minek?
– jött az újabb kérdés.
-
Mert
ez nem áll jól rajtam, na! – válaszolta türelmetlenül. Lábdobogást hallottam és
hirtelen öt srác nyitott be a szobámba.
-
Hogy
ne állna jól rajtad? Gyönyörű vagy benne! – mondta rögtön Zayn, amint végig mért.
-
Jó,
tudom, hogy ezt most csak azért mondjátok, hogy induljunk már. De istenem
kibírtok még tíz percet.
-
Én
esküszöm, éjfélig simán elücsörgök a tv előtt, mert ma spongya bob maraton
megy, de ez tényleg jól áll neked – mondta a fürtöske is.
-
Ja
persze, tök rövid.
-
Egyáltalán
nem. Ez pont így jó! – zárta le az egészet Niall.
-
Rendben.
De akkor kimenetek?
-
Minek?
-
Hogy
átöltözhessek.
-
Persze!
– mondta Zayn – Fiúk indulunk! – szólt végszóként. A fiúk meglepődve én meg
boldogan néztem rá. De megfogta a kezem és velem kisétált elsőnek az ajtón.
Persze, hogy ne azért mennének, ki, hogy átöltözhessek. Végül beletörődve, hogy
ebbe a ruhába leszek az est folyamán elindulhattunk a buliba.
A clubban elég sokan voltak. Mi leültünk azokhoz az
asztalokhoz ahol fotelek voltak. Az ilyeneket én, és mint kiderült Niall is
imádj. Olyan kényelmesek. Először én csak egy üdítőt kértem. Ezzel így volt
Carolina, Niall és Liam is. Zayn, Louis és Harry persze nem így volt vele. Nem
is baj, szórakozni jöttünk.
-
Nem
megyünk táncolni? – kérdezte tőlem Zayn.
-
Mehetünk!
– mondtam. Ketten el is indultunk a táncparkett felé. Egész jól táncolt. Egy
csomó számot csak végigugráltuk, meg hülyéskedtük, de akkor így éreztük jól
magunkat. Lassan senki nem maradt ülve. Egyszer láttam Carolinat Harryvel
táncolni, Louist és Liam több lány társaságában táncoltak. Niall meg egy szőke
lánnyal volt. Ahogy telt az idő úgy cserélődtek a párok is. Volt táncpartnerem
Louis, Harry, Liam is. Körbenéztem, hol lehet Niall, hogy őt se hagyjam ki. Meg
is találtam egyedül ülni a bárpult mellet. Gyors mellé siettem.
-
Egyedül?
– kérdeztem tőle.
-
Elfáradtam.
-
Akkor
nem jössz velem táncolni, mi?
-
Annyira
azért nem vagyok fáradt! – mondta nevetve.
Liemen és rajtam kívül talán ő volt még józannak
mondható. Jó nem az, hogy nem ittam alkoholt, de azért bőven határon belül
voltam. Józanul nem találok haza, akkor részegen? Szoktam, de éreztem, hogy
most nem kéne. Meg amúgy is, jól éreztem magam anélkül is. Zayn, Louis,
Carolina és Harry, persze nálam is jobban érezték magukat. Ők négyen, szerintem
a nevüket nem tudták. A részeg szó rájuk enyhe kifejezés.
Niall behúzott a tömegbe és elkezdtünk táncolni. Aztán
elindult a kedvenc számom. Niall is ismerhette, mert velem énekelte a szövegét.
A végén már nem is táncoltunk, csak ugráltunk és nevettünk egymáson. Jó volt.
Aztán mellettünk felbukat egy másik táncoló pár. Vagy mi bukkantunk fel
mellettük, nem tudom. Nem más volt ott, mint Zayn és egy csaj. Ha engem
kérdeztek elégé rib*ncosan táncolt a csaj, Zaynnek. Ezt most nem féltékenységből
mondom, nehogy azt higgyétek. Őszintén megmondom, nem voltam egy ici- picit sem
féltékeny. Nem járunk Zaynel vagy ilyesmi. De ha még halálosan szerelmes is
lennék benne, akkor sem, mert, tudom, hogy csont részeg a gyerek. Amint
észrevett minket rögtön felén fordult. Egy kezét az én nyakamba a másik kezét
Niall nyakába dobta és így támaszkodott ránk. Kicsit közelebb húzott minket,
hogy halljuk, mit kiabál.
-
Nem
azért mondom, de itt mindenki eltűnt!
-
Pedig
mindenki itt van a clubban, csak szana- szét! – kiabáltam vissza.
-
Olyan
jó, hogy látlak titeket!- mondta és mindkettőnket magához ölelt. Ezen
elkezdtünk nevetni Nialllel.
-
Na,
én elmegyek inni – próbáltam kicsúszni a kezei közül.
-
Én
is – vágta ár Niall.
-
Mehetek
veletek? – Nem értem minek kérdezi ezt meg.
-
Vár
rád a táncpartnered, Mr. Figyelmesség – mondtam a háta mögé figyelve. A csaj
ott állt Zayn mögött, arra várva, hogy folytathassák a táncot. Mr. Figyelmesség
is hátrafordult és kiabált valamit a csaj fülébe. Erre a csaj felháborodva
elment, Zayn pedig újra felénk fordult vigyorogva. Elindultunk a bárpult felé.
Ott voltunk egy kevés ideig aztán nem tudom, hogyan mind a hárman elszóródtunk
egymástól. Erre is csak mi vagyunk ám képesek. Ismerős arcot kutattam éppen,
mikor valaki hirtelen hátulról megölelt. Amikor hátranéztem egy vigyorgó és
részeg Harryt láttam.
-
Reméltem,
hogy jól látom, hogy te vagy és nem mást ölelgetek – kiabálta a fülembe.
-
Reméltem,
hogy valaki hatotok közül ölelget és nem egy ismeretlen.
-
Ha
egy ismeretlen ölelget, szólj nekem és én megverem, jó? – kérdezte nevetve.
-
Rögtön
szólók, ne izgulj.
-
De
ne muszáj nekem. Szerintem, ha Louisnak, Liamnak, Niallnek, Zaynnek szólsz ők
is megverik. Nem jössz ki levegőzni?
-
Mehetünk!
Elindultunk a hátsó ajtó felé. Kint elég hűvös volt. Hatan- heten voltak
kint szétszórva az ajtó körül. Kettesével vagy egyesével álltak és legtöbbje,
mind cigizett. Megálltunk a fel mellet
és beszélgettünk. Azaz Harry mondta ezerrel a hülyeségét én meg nevettem rajta.
Nem az, hogy józanul nem normális, de részegen, hát az kész... Azt hittem
behalok.
-
Tudom,
mit akarsz, baby! – Jött el mellettünk két résszeg egyed, akik nem hagyhatták,
ki, hogy ne mondják el, a világ legbénább részegen csajozós szövegüket.
-
Igen?
Akkor még mit keresel itt?– válaszolta helyettem Harry.
-
Hozzád
kiszólt? – kérdezte a másik.
-
Az,
aki hozzád - mondta flegmán. Nekem valahogy nem tetszett ez a beszélgetés.
-
Ne
akard, hogy baja legyen, a csini kis pofikádnak!
Erre már Harry is felkapta a vizet.
-
Mert
majd, pont te teszel kárt neki?
-
Ne
legen ekkora a szád a semmire!
Harry ellökte magát a faltól és már indult volna el a két srác felé. Én,
mint jótevő persze rögtön elé álltam.
-
Gyere
Harry, szerintem menjünk be – mondtam a szemébe nézve. Ő persze a két sráccal
farkasszemezett mögöttem. Szép mondhatom!
-
Igen,
szerintünk is jobb lesz, ha bemész. Sőt inkább menjél haza és aludjál – mondták
nevetve.
-
Harry
kérlek! – mondtam neki már egy kicsit hangosabban. Lenézet rám és
elmosolyodott. Azt hittem bejön velem erre, meg…
-
Amit
megbeszéltük a gondjainkat egymással.
És felbukkant az én őrangyalom. Nem, nem Zaynre gondolok most.
Valószínűleg, ő egy csaj szájába matat valahol.
-
Hé,
haver, gyere, meghívlak egy italra –mondta Niall (!) és megfogta Harry
felkarját. Nem várta meg, míg bárki, bármit mond rá, fogta és behúzta maga után
Harryt, míg a szabad kezével az enyémet fogta meg és engem is húzott maga után.
-
Ezt
most mért kellet?!
-
Azért,
hogy ne csinálj balhét. Meg ott volt előtted Caroline is.
-
Igaz,
bocs – adott egy puszit a hajamba – Iszunk? – kérdezte újra feldobódva. Időt
sem hagyva magának, hogy elkezdjen kijózanodni, máris fojtatta az
alkoholizálást. Nem sokáig élvezte a társaságunkat, hamar itt hagyott minket.
-
Nem
ülünk a fotelekhez? – kérdeztem szőkeségtől.
-
Menjünk.
Mit iszol?
-
Semmit.
-
Olyan
nincs.
-
Akkor
egy Cola lesz.
-
Két
Cola lenne – fordult a pultos srác felé. Kifizette és elindultunk a puffjaim
felé.
-
Sziasztok!
– vágódott rögtön le mellénk Liam.
-
Szia
- köszöntünk mosolyogva.
-
Lassan
össze kéne szedni a népet.
-
Most?
-
Még
igyátok meg, addig is előre felkészülünk, lelkileg- testileg, hogy visszük haza
őket.
-
Szerintem
menjünk gyalog. Addig is józanodnak.
Beszélgettünk egy kicsit aztán elindultunk megkeresni
mindenkit. Úgy beszéltük meg Liam, Luoist keresi, Niall meg Harryt. Nekem
maradt Zayn és Carolina. Hamar megtaláltam barátnőmet, aki egy fiúval táncolt.
Odamentem hozzájuk és rámosolyogtam a srácra.
-
Ellopnám
a táncpartnered, mert megyünk haza – vette a lapot és lelépet a srác.
-
Én
még nem akarok. Táncolni szeretnék!
-
Otthon
táncolunk.
-
De
az ne ugyanaz.
-
Nem,
mert ott jobb lesz.
-
Ígéred?
-
Ígérem,
csak gyere.
Elindultunk
a kijárat felé, ahol a találkozót beszéltük meg. Ott volt már Niall és Harry.
Odakísértem Carolinet és mondtam vigyázzanak rá, amíg visszamegyek Zaynért.
Bent kis
keresés után megtaláltam őt is. A puffos asztalok egyikénél ületek. Zayn és még
vagy öt lány. Odasétáltam mellé, ő meg rögtön az ölébe húzott. Ha az
lehetséges, még részegebb volt, mint mikor utoljára láttam.
-
Gyere
Zayn megyünk haza.
-
De
én nem szeretnék.
-
De
én szeretnék- a lányok elé csúnyán néztek rám. Nem, hogy idejövök és beülök az
ölébe, rögtön el is viszem a beszélgető társukat.
-
Olyan
jó itt. Én nem megyek még haza.
-
Akkor
engedj el. Én haza megyek nélküled – mondtam, hátha így majd ő is jön utánam.
Ha meg nem beküldöm érte Niallt. Nem az, hogy nem mentem ki, de az öléből nem
tudtam felállni.
-
Inkább
maradj velem – mondta és adott egy puszit az arcomra. Egy kicsit még
próbálkoztam hátha elenged, de nem így lett. Mérgesen karba font kezekkel abba
hagyom a próbálkozásomat és nem szóltam, nem néztem Zaynra. Ez egy idő után
neki is feltűnt.
-
Haragszol
rám?
Nem szóltam semmit.
-
Hercegnőm,
nem kérsz az Innimből?
-
Nem,
de ha egyszer, te nem akarsz jönni, akkor legalább engem engedj el, mert én már
mennék – mondtam megsértődve. Persze egyáltalán nem haragudtam rá, sőt magamba
jót nevettem ezen az egészen. Valahogy rá kell bírni, hogy jöjjön.
-
Menni
szeretnél?
-
Igen
– fordultam felé. Hirtelen felállt, de még mindig nem engedett el. Meg is
lepődtem rendesen, azt hittem elesek. Ebben egyedül a derekamon lévő keze
gátoltak meg.
-
Na,
lányok, viszlát! – intett egyet feléjük és elindultunk kifelé. Egymás kezét
fogtuk, nehogy elveszítsük egymást. Mire kiértünk már mindenki ott volt.
Elindultunk gyalog haza.
Úgy mentünk az üres utcákon, hogy elől Louis, Zayn,
Carolina és Harry mögöttük meg Liam, Niall és én. Nem volt sok dolgunk. Ők elöl
egymást támogatva, énekelve, röhögve mentek. Mi meg csak mögöttük jöttünk,
rajtuk nevettünk és beszélgettünk. Aztán áttétünk a járdára, ahol már egy- két
autó előfordult. Nem sok, de ezek ott elől, amilyen gyorsan le tudnak jönni az
út szélére, inkább jobb lesz a járda. A járdán, Harry és Carolina ment elől,
Louis, Zayn és én mentünk középen utolsónak Niall és Liam jött.
-
Nem
tudom, mit izéltál induláskor, szerintem baromi jól áll rajtad ez a ruha –
mondta Zayn.
-
Köszi.
-
Szerintem
is szép vagy benne. De tudod, mi tetszik a legjobban? – mondta Louis is
-
Na?
-
Hogy
nem 100 cm magas sarkúba vagy. Tetszik ez a nem tudom, hogy hívják. Hogy is
hívják? – kérdezte nevetve.
-
Topánka.
-
Az!
Na meg, Carolna is topánkába van. Ha engem kérdezel ezerrel jobb, mint a magas
sarkú.
-
Szerintem
neked mindkettő jól áll! – Zayn.
-
Köszi,
fiúk, hogy kielemezitek, milyen cipőt hordjak.
-
Igazán
nincs mit meg, ha már itt tartunk, szerintem a zöld nem a te színed. Ne hordj
zöld ruhákat.
-
Nem
szoktam zöld ruhákat hordani, Louis.
-
Jól
teszed. Ne is hordj.
-
Jól
van! – mondtam nevetve.
Újra kihalt utcára értünk és megint felálltunk az eredeti mentbe.
Részegek elöl és józanok hátul. Zayn
megállt bekötni a cipőjét. Mi józanok, megálltunk mellett, míg végez.
Mellettünk maradva jött tovább.
-
Nem
fázol Carolne? – kérdezte Zayn.
-
Nem
köszi – kicsit fáztam amúgy. Jó, hát szoknyába voltam.
-
De
hideg van.
-
Köszi,
az infót.
-
Tessék
a pulcsim –vette le agáról.
-
Köszi,
de nem kell-idejött mellém és jóformán rám adta a pulcsiját.
-
Tessék
– mondta mikor már rajtam volt.
-
Hát,
köszi, drágám- még kaptam egy puszit, aztán előre ment a részeg bandához, mert
elkezdtek énekelni valamit. Rögtön csatlakozott is hozzájuk.
-
Látod?
–kérdezte Liam.
-
Mit?
-
Hát,
hogy tök részeg a kölyök és még így is figyel rád. – mondta Niall
-
Ja,
igen, aranyos tőle.
-
Tőlem
mért nem kérdi meg, senki, hogy fázok-e?
-
Itt
szét kéne válnunk nem?
-
Ne
kísérjünk haza titeket?
-
Viccelsz?
Mire ezekkel, eljönnétek hozzánk, aztán hozzátok eltelik két hét.
-
Akkor
egyikünk mehet veletek a másikunk, meg hazamegy velük.
-
Ááá..
Haza találok ám – mondtam nevetve.
-
Oké,
akkor szép álmokat.
Kaptam búcsú puszit, ölelést Nialltől és Liamtól, majd
Carolinat kézen fogtam és elindultunk a másik irányba. Azok elől olyan részegek
voltak még, hogy az sem tűnt fel nekik, hogy mi már nem vagyunk ott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése